Egyre másra jelennek meg olyan negatív hangvételű cikkek, híradások, melyek a műkörmök lehetséges veszélyeire, a bőrgomba kialakulására, a fokozott allergiaveszélyre, vagy az uv lámpák okozta megemelkedett bőrrák kockázatra hívják fel a figyelmet és sajnos alkalmasak arra, hogy a pontatlanságok, féligazságok közlése miatt félelmet keltsenek a felhasználókban. Ezúton összegyűjtöttük a legfontosabb tényeket a műkörmök és a körömápolás valós veszélyeivel kapcsolatban, amivel szeretnénk eloszlatni a tévhiteket és megnyugtatni az ápolt és szép körmök szerelmeseit.
Mivel ezek a cikkek alkalmasak a pánikkeltésre, ezért most tényekkel támasztjuk alá, hogy egy szalon látogatás nem jár nagyobb kockázattal, mint egy bármilyen más mindennapi tevékenység életünkben. Mivel a korábbi szolárium ellenes hangulat nemrégiben elérte a körömstúdiókban használatos UV lámpákat is, ezért először ezzel foglalkozunk részletesebben.
Az UV (más néven ultraibolya) sugárzás nem más, mint a látható fénynél (400-780 nm) kisebb hullámhosszúságú, a 200-400 nanométeres tartományba eső elektromágneses sugárzás. Az UV sugárzásnak– annak hullámhosszától függően – különböző hatásait figyelhetjük meg a természetben.Például a 280 nm-nél rövidebb hullámhosszú, az UV-C tartományba eső UV-fénynek sok káros hatásáról tudunk, súlyos ártalmakat okoz az élőlények számára. Tehát minél kisebb a fényhullámhossza (nanométerben), annál nagyobb a rizikó a bőrártalmak megjelenésére.
Általánosságban elmondhatjuk, hogy a nagy és megbízható márkák által forgalmazott UV lámpák a 360-380 nm közötti, kizárólag az UV-A tartományba esnek (Forrás: Crystal Nails), amelyek – hullám hosszúkat tekintve a szolárium csövekhez hasonlítanak (295-400 nm), azzal a különbséggel, hogy a szoláriumok hullámhossza szélesebb spektrumban mozog, és az alsóbb értékek (<320 nm-ig) a barnaságért felelős UV-B tartományt is elérik, míg a magasabb hullámhosszú sugarak (400 nm) mintegy harmada az irharétegbe is bejut, amely további kockázattal jár.
Összességében tehát elmondhatjuk, hogy a körmöm szalonokban használt UV lámpák nemcsak ezért jelentenek jóval kisebb kockázatot a szoláriumokhoz képest, mert kisebb spektrumban sugároznak, és mert nem jutnak be a mélyebben fekvő irharétegbe (Az UV-A sugarak nagy része a 0,2 millimeter vastag hámrétegig hatolnak be, mintegy 20 százalékuk 3-3,5 milliméter mélyen nyelődik el), hanem azért is, mert sokkal kisebb testfelületet érnek, és jóval rövidebb ideig, így a valós kockázata tizedére csökken.
Az UV lámpák további nagy előnye, hogy azok az igazán veszélyes UV-C sugarakat egyáltalán nem bocsátanak ki. A német ProfNail szakmagazin nagyon szemléletes példán mutatja be az UV sugárzás valós kockázatát, hiszen a vészjósló hangok gyakran elfelejtik, vagy szándékosan figyelmen kívül hagyják, mekkora jelentősége van az időtartamnak, amely ideig az UV sugárzásnak ki vannak téve kezeink. Egy amerikai kutatásból az derült ki, hogy pont akkora dózisban kapjuk az UV-A sugárzást egyetlen körömszalonban tett látogatás során, mint ha nem egészen 25 másodpercig (!) napoztunk volna! (9 Watt-os fénycsövekkel számolva)
Más szakértők úgy fogalmaznak ugyanezzel kapcsolatban, hogy a körömszalonokban egy év alatt,az összes kezelés alatt éri ez egyik kezünket annyi sugárzás, mint amennyit délben, napos időben, egy kávézó teraszán, 10 perc alatt begyűjthetünk.
A nagyobb nemzetközi gyártók (köztük az itthon piacvezető Crystal Nails) az érzékenyebb, fehér bőrű vendégeknek ezen kívül 100%-os UV védelmet nyújtó kesztyűt is kínál, így az esetleges minimális kockázat is kizárható.
Az UV lámpákkal ellentétben a LED égők által kibocsátott fény hullámhossza nem az UV fény, hanem a látható fény tartományába esik (> 400 nm), ami teljes egészében a veszélytelen tartományt jelenti. A témával kapcsolatban és sokk cikkben idézett Dr. Helger Stege, a Lippe Klinika bőrgyógyász főorvosa is elismeri, hogy a LED lámpák használata teljesen kizárja a bőrrák kockázatának növekedését a vendégeknél.
A negatív, hatásvadász hírek azonban nemcsak az UV lámpákat érintik, hanem az egész műkörömépítés egészségügyi kockázatát is taglalják, amelyeket szintén óvatosan, és fenntartásokkal kell kezelni, hiszen ezekben is sok az alaptalan riogatás, a nem tényeken alapuló pánikkeltés. Az egyik ilyen kijelentés, hogy a műkörömépítés vagy a gél-lakkozás után a körmök nem tudnak megfelelően lélegezni, amelyek emiatt sérülnek. Az igazság azonban az, hogy a körömlemez elhalt szarusejtekből áll, amelyek keratint termelnek és nincs szükségük levegőzésre, oxigénfelvételre, mert nem lélegeznek. Egyedül a körömcsíra (matrix unguis) igényel oxigént a keratintermeléshez, de annak 100%-át a körömgyökér vérkeringése szállítja (Forrás: Douglas D. Schoon: Nails Structure and Product Chemistry, szakkönyv).
Mivel a körömlemez alapvetően a körömágyat, és ezáltal annak fogási, tapintási funkcióját védi, ezért pl. a különböző zselékkel megerősített körmök nemhogy veszélyeztetik ezt a stabilitást, hanem ellenállóbbá, erősebbé teszik a körömlemezt, feltéve, ha minden szempontból szakszerűen lett kivitelezve. Ez a réteg tehát inkább megvéd a környezeti ártalmakkal, behatásokkal szemben, gondoljunk csak az agresszív hatású háztartási vegyszerekre, tisztálkodó szerekre vagy a divatos szépségápolási termékekre.
Az allergiások száma valóban évek óta növekszik a lakosság körében, és ma már sajnos nincs olyan anyag vagy vegyület, amire ne létezne allergiás hajlam. A leggyakoribb fajták mellett, mint pl. a virágpor-allergia, vagy a fémallergia, léteznek már nagyon ritka allergiafajták is, mint pl. a borallergia, a vagy akár a vízallergia. Láthatjuk, hogy az érintkezés a különböző anyagokkal elkerülhetetlen, sajnos a mindennapi élet velejárója, hogy bármire allergiások lehetünk.
Ezért járjunk el körültekintően a műköröm használat során is, ha először használunk ilyen anyagot (vagy a hozzánk érkező vendég), akkor a bőrünkön előzetesen teszteljük az esetleges érzékenységet, de ha később tapasztalunk bármilyen apró allergiás reakciót a kézfejünkön, akkor váltsunk más anyagfajtára (zselére vagy porcelánra), vagy válasszuk a gel-lakkokat, amelyekre az átlagnál is jóval ritkább az allergiás reakció. Pozitív példaként megemlíthetjük, hogy pl. a Crystal Nails márka alapanyagainak 80%-a nem tartalmaz olyan összetevőt, amely a nemzetközi kémiai besorolása szerint allergiás reakcióra hajlamosítana, azaz allergén lenne.
Amennyiben a fenti tanácsolat megfogadjuk és ezen kívül szakmailag megbízható, és vendég orientált körmöst választunk, úgy ezek a kockázatok csupán csak annyira lesznek jelen életünkben, mintha meginnánk egy pohár vizet, vagy egy kis vörösbort.
Ut in ligula sollicitudin, auctor elit vel, mollis tortor. Nullam id magna in eros mollis porttitor vel et eros.Phasellus sed iaculis nibh, non suscipit tortor. Aenean ante massa, lobortis et dolor eget, sollicitudin luctus arcu. Donec eros tortor, ultrices in lectus quis, aliquet commodo lectus.Donec eros tortor, ultrices in lectus quis, aliquet commodo lectus.